A lakás- vagy házvásárlás kérdései

Az ingatlanvásárlás megfontolt döntéseket igényel, különben az adásvétel elhúzódó folyamat lehet, amely buktatókat is rejthet magában. Ezért minél korábban érdemes ügyvédhez fordulni, aki tájékoztatást adhat a legfontosabb kérdésekben és átsegíthet az ügyintézés nehézségein.

blog illusztráció

Tulajdoni lap másolat

Ha a vevő már kiválasztotta a számára megfelelő házat vagy lakást, elengedhetetlen, hogy szerződéskötés előtt ellenőrizze, mi szerepel a tulajdoni lapon. A tulajdoni lap másolatát ügyfélkapu használatával a www.magyarorszag.hu portálról vagy személyesen a földhivatalból szerezhetjük be. A dokumentumot át kell vizsgálni, és meg kell győződni az ingatlan adatairól és paramétereiről, arról, hogy kik az ingatlan tulajdonosai, továbbá van-e bármilyen teher (jelzálog vagy végrehajtási jog) bejegyezve az ingatlanra, illetve van-e bármiféle jogcím, ami alapján valaki valamilyen követeléssel előállhat.

Energetikai tanúsítvány

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet előírja, hogy ház- és lakásvásárlás esetén az épületek energetikai jellemzőit tanúsítani kell. Ez azt jelenti, hogy az eladónak el kell készíttetnie ezt a tanúsítványt és az adásvétellel egyidejűleg a vevő részére át kell adnia. A dokumentum egy műszaki leírás, és azt igazolja, hogy az adott ingatlan energiafelhasználás szempontjából milyen kategóriába tartozik.

Foglaló és előleg

Ha a kiválasztott ház vagy lakás megvásárlására vonatkozó ajánlatot az eladó elfogadta, akkor meg kell kötni az adásvételi szerződést. Ha a teljes vételár nem a szerződéskötéskor kerül kifizetésre (például hitelfelvétel vagy az ingatlan eladó általi tehermentesítése miatt), akkor az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vevő foglalót fizet. A foglaló a szerződés biztosítéka. Ez azt jelenti, hogy a felek a foglaló fizetésével, illetve elfogadásával erősítik meg az adásvételre vonatkozó szándékukat. Ennek megfelelően, a vevő a szerződésben azt vállalja, hogy a teljes vételárat a meghatározott határidőig kifizeti, míg az eladó azt, hogy ő a teljes vételár kifizetéséig másnak nem adja el az ingatlant. Ha a vevő valamilyen oknál fogva a teljes vételárat nem fizeti meg és nem veszi meg az ingatlant, a foglaló teljes összegét elbukja. Ha pedig az eladó lépne vissza bármilyen okból, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a vevő részére.

A foglaló mértékére vonatkozóan a ház vagy lakás vételárának 10-15%-a az elfogadott.

Amennyiben a felek nem foglaló, hanem előleg megfizetésében állapodnak meg, a szerződés meghiúsulása esetén az előlegként átadott pénzt vissza kell fizetni a vevő részére függetlenül attól, hogy a szerződés milyen okból, kinek a hibájából hiúsult meg. Az előleg mértékére vonatkozóan nincs korlátozás.

Bankkölcsön felvétele esetén a vevő által fizetendő önerő általában foglalóból és előlegből áll, míg az utolsó vételárrészletet a bank teljesíti átutalással az eladó bankszámlájára.

Illeték (kincstár)

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) úgy rendelkezik, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Ennek mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a, amely összeget a vagyonszerző, azaz a vevő fizet meg. Fontos tudni, hogy a NAV nem köteles elfogadni a szerződésben szereplő vételárat, hanem saját maga is felértékelheti az ingatlant, majd ennek alapján szabja ki az illetéket. Érdemes odafigyelni arra, hogy a vevő számos esetben illetékkedvezményre vagy illetékmentességre jogosult. Ezeket a lehetőséget az Itv. a 26. §-ban és 26/A. §-ban részletesen felsorolja.

Egyéb költségek

A vagyonszerzési illeték mellett az ügyvédi munkadíj, a földhivatali eljárási díj, valamint a tulajdoni lap beszerzésének költsége is a vevőt terheli.

Az eladó fizeti az energetikai tanúsítvány elkészíttetésének és az ingatlan esetleges tehermentesítésének költségét. Ezen felül – öt évnél korábban vásárolt ház vagy lakás esetén – az eladónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége is keletkezik.

Elővásárlási jog

Társasházi lakások esetében a vevő találkozhat elővásárlási joggal. Ugyanis a társasházi alapító okiratban a külön tulajdonú lakásra elővásárlási jog alapítható a társasház tulajdonostársai javára. Ilyen ingatlan vásárlásakor az eladónak a vevőtől kapott vételi ajánlatot közölnie kell a társasházban lévő többi tulajdonossal. Abban az esetben, ha valamelyik elővásárlásra jogosult az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan-adásvételi szerződés nem az eladó és a vevő, hanem az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre.

Ingatlan-adásvétel meghatalmazással

Érdemes tudni, hogy a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az eladó vagy a vevő ne személyesen járjon el az adásvétel során, hanem helyette meghatalmazott tegye meg a szükséges intézkedéseket és nyilatkozatokat. A meghatalmazásra ugyanazok a szigorú formai előírások vonatkoznak, mint magára az adásvételi szerződésre: ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratba kell foglalni, külföldön élő fél esetén pedig konzulátuson lehet elkészíttetni ilyen tárgyú nyilatkozatot.

2021. február 2.

« vissza az előző oldalra