Jogi esetek

Közös tulajdon megszüntetése

Gyakran előfordul, hogy öröklés esetén (vagy más ügylet révén) egy ingatlannak több tulajdonosa lesz, és a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a közös ingatlan használatában. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen módon lehet a közös tulajdont megszüntetni.

jogi esetek

A Polgári Törvénykönyv által biztosított alapvető jog, hogy a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonnal való rendelkezés joga biztosítja azt is, hogy a tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Közös megegyezés

A közös tulajdon megszüntetésének leginkább ajánlott módja a tulajdonostársak megállapodása. Ha a felek között nagy az érdekellentét, akkor javasolt ügyvéd bevonása a tárgyalásokba és a felek közötti közvetítésbe. A tulajdonostársak közötti kompromisszumos megoldás megkeresésével, és az ezen alapuló egyezség létrehozásával elkerülhető a hosszas bírósági peres eljárás és megspórolható az ezzel járó magas költség.

A közös tulajdon egyezségen alapuló megszüntetése jelentheti azt, hogy az egyik tulajdonostárs megvásárolja a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségét, vagy a felek közösen értékesítik az ingatlant, és a vételárat felosztják egymás között, vagy a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlant társasházzá alakítják, így a közös tulajdon helyett több, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan jön létre.

Bírósági út

Ha a felek nem tudnak megállapodni, akkor lehetőség van a bíróságtól kérni a közös tulajdon megszüntetését. Ez esetben a bíróság fogja megszüntetni a közös tulajdont, és meghatározni a megszüntetés módját is. Sajnos, ez az út a legköltségesebb a felek számára, ugyanis a földhivatali eljárási díjon, adóhivatali illetéken és adón, valamint az ügyvédi munkadíjon felül a bírósági eljárás költségét is meg kell fizetni, ami az ingatlan értékétől függően milliós nagyságrendű is lehet.

Ha a közös tulajdont a bírónak kell megszüntetni, akkor a megszüntetés elsődleges módja a dolog természetbeni megosztása, ha erre van fizikai lehetőség. Ezzel egyenértékű megoldás, ha az egyik tulajdonostárs tulajdoni illetőségét a bíróság megfelelő ellenérték fejében a másik tulajdonostárs tulajdonába adja. Ez lényegében azt jelenti, hogy a bíró a féllel megvásároltatja a másik tulajdoni hányadot. Ehhez rendszerint a tulajdonrészt megszerző tulajdonostárs beleegyezése is szükséges. Az is megoldást jelenthet, ha a bíróság az ingatlant társasházzá alakítja, amennyiben a társasház-alapítás jogszabályi feltételeinek az ingatlan megfelel. Ha a közös tulajdon ezeken a módokon nem szüntethető meg, akkor a bíróság az ingatlan értékesítését rendeli el. Ez végrehajtó által kitűzött árverésen való értékesítést jelent, és a befolyó vételárat kell felosztani a tulajdonostársak között. Na, ez az igazi anyagi veszteség a tulajdonosok számára, hiszen megfelelő érdeklődés hiányában az ingatlan a legrosszabb esetben a piaci értékének az 50%-án találhat új gazdára.

Fontos tudni, hogy a közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. Azt, hogy mi minősül a megszüntetés szempontjából alkalmatlan időnek, a bíróság az eset körülményei alapján értékeli, ilyen lehet például a háborús időszak, vagy az ingatlan piaci értékének jelentős csökkenése pénzügyi válság miatt.

A Kúria számos állásfoglalásában foglalkozik közös tulajdon megszüntetésével, ilyen például:
1/2017. (IX. 11.) PK vélemény az ingatlan közös tulajdona megszüntetésének egyes kérdéseiről

2020. október 18.

« vissza az előző oldalra