A haszonélvezeti jog értéke

Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2022. május 29. | ingatlanjog

Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Özvegyi joggal vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanok esetében szokott felmerülni az a kérdés, hogy az így megterhelt ingatlanok egyáltalán forgalomképesek-e. Ha igen, akkor milyen lehetőségek vannak a haszonélvezet megszüntetésére.

Ha olyan ingatlant akarunk megvásárolni, amelynek tulajdoni lapján (III. rész) özvegyi jogra vagy haszonélvezetre utaló bejegyzés található, akkor mindenképp számolni kell az annak megszüntetésével járó költségekkel és/vagy idővel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) lehetőséget biztosít a haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetésére. A Ptk. 5:154. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ehhez szüksége van a haszonélvező lemondó nyilatkozatára, valamint a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére. A lemondás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratban, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített szerződésben kerül rögzítésre.

A haszonélvezeti jogról a jogosult lemondhat ingyenesen vagy ellenérték fejében. Ezt a szándékát az ingatlan tulajdonosa felé kell intéznie, és ezen szándék mindig saját elhatározáson kell, hogy alapuljon. A lemondás során is érvényesül tehát, a szerződési szabadság elve.

Amennyiben ingyenesen történik a lemondás, úgy ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) úgy rendelkezik, hogy az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. Az Itv. 12. § (2) bekezdése kivételként megfogalmazza, hogy lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%. Az Itv. több kedvezményt biztosít, így például mentes az ajándékozási illeték alól:

• az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék,
• a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés,
• az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék.

Amennyiben ellenérték fejében történik a haszonélvezeti jogról vagy özvegyi jogról való lemondás, úgy a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet, és visszterhes vagyonszerzési illeték (általában 4%) megfizetést vonja maga után. A haszonélvezeti jog értékét az Itv. határozza meg, a törvény 72. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

• Amennyiben meghatározott időre szóló haszonélvezeti jogról van szó, akkor annak értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az életkor szerinti többszörösét.
• A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse.
• Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:
  ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
  - 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  - 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  - 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  - 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Ha az ingatlan tulajdonosa (eladó) külön szerződésben vállalja megszüntetni a terhet, ez a vevőt csak annyiban érinti, hogy emiatt időben elhúzódhat az adásvétel, mert ilyenkor meg kell várni, amíg a szerződés alapján a földhivatal törli a haszonélvezeti vagy özvegyi jogra való bejegyzést. Amennyiben az ingatlan haszonélvezettel terhelten kerül eladásra, akkor a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében mond le a haszonélvezeti jogáról. Ilyenkor a tulajdonost állageladónak, a haszonélvezőt haszonélvezeti eladónak nevezzük. A haszonélvező egy vagyoni értékű jogot ad el.

Ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben forduljanak hozzám bizalommal, hiszen ez irodám egyik szakterülete.

« vissza az előző oldalra