Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2022. október 10. | szerződések
Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre gyakoribb, hogy a szerződő felek ajánlataikat e-mailben küldik el egymásnak, illetve megállapodásaikat e-mail útján kötik vagy módosítják. Ennek azonban komoly következménye lehet, ha az adott szerződésre a jogszabály kötelező írásbeli alakot rendel.
A kérdés azért jelentős, mert a gazdasági életben a kommunikáció egyre nagyobb hányada az üzleti élet igényeinek (gyors válaszadás, szkennelt dokumentumok küldése stb.) következtében már e-mailek, sms-ek útján vagy akár chat-felületeken történik.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) főszabályként úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése ezt azzal egészíti ki, hogy írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére
A jelenlegi magyar bírói gyakorlat az egyszerű e-mailben küldött jognyilatkozatokat nem tekinti írásba foglaltnak. A fenti hármas kritériumból az elektronikus okiratok valódisága és hamisítatlansága tekintetében leginkább a nyilatkozattevő személyének beazonosíthatósága jelenti a problémát, mert sok esetben az e-mail nem egy meghatározott személyhez köthető e-mailcímről érkezik. Számos példa van arra, hogy egy vállalkozásnál (vagy intézménynél) egy adott e-mailfiókot többen is használnak. Az is gyakori, hogy az e-mail láblécében, az aláírásrészben nem szerepel a küldő teljes neve, beosztása, a cég neve stb. Ilyen esetekben nehéz lehet a nyilatkozatot tevő személyét egyértelműen beazonosítani.
Erre tekintettel születtek olyan bírósági határozatok, amelyek szerint a valódiság és hamisítatlanság követelményének kizárólag a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg. Ez a szigorú bírói értelmezés azt jelenti, hogy elektronikus okiratainkat minősített elektronikus aláírással kell ellátnunk vagy AVDH-szolgáltatás (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés) segítségével kell hitelesítenünk. Így már egy bírósági perben is meggyőzően tudjuk bizonyítani, hogy az adott dokumentum valóban egy adott személytől származik.
Ugyanakkor a gyakorlatban egyre nagyobb igény merül fel arra, hogy az e-mailben, ahhoz csatolt file-ban, beszúrt aláírásképfájllal ellátott, szövegszerkesztővel szerkesztett, szerkeszthető vagy nem szerkeszthető formába konvertáltan elküldött, chat felületen, SMS-ben, a másik fél által rendelkezésre bocsátott platformon elektronikus úton tett írásbeli nyilatkozatok is írásba foglaltnak minősülhessenek. Ezért a Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testületének javaslata szerint jogvita esetén az eljáró bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a Ptk.-ban felsorolt feltételeknek. A testület tagjainak többségi álláspontja szerint a valódiság és hamisítatlanság követelményének elvileg bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelelhet.
Amíg nincs egységes jogértelmezési gyakorlat, vagy jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az egyszerű e-mail írásba foglalt jognyilatkozatnak minősül vagy sem, addig e-mailjeinket digitális aláírás alkalmazásával tehetjük biztonságossá és hitelessé. Elektronikus okiratainkat pedig minősített elektronikus aláírással ellátva vagy AVDH-zott dokumentumként küldjük el.