Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2022. szeptember 10. | családjog
Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezménye alapján a gyermek számára biztosítani kell azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, és a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.
Sajnos, ennek a jelentős elvnek az alkalmazása a hazai bírósági eljárásokban évtizedekig nem történt meg, annak ellenére, hogy az Európai Unió jogalkotó szervei is kifejezetten rendelkeztek (Brüsszel IIa. rendelet) már arról, hogy „a szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben a – a sürgős eseteket kivéve – a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik”.
Most azonban változások várhatók, mert az új Brüsszel IIb. rendelet hatályba lépését követően, a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban 2022. augusztus 1. napján a Polgári Törvénykönyvben is megjelent az a rendelkezés, hogy a bírósági eljárás során lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek a véleménynyilvánításra, és a gyermek korára és érettségi fokára figyelemmel kellően tekintetbe kell vennie a gyermek véleményét. Így a magyar bíróságoknak is figyelmet kell fordítani a gyermekek meghallgatására, és értesíteni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a cselekvőképtelen kiskorú gyermeket, azaz, aki a tizennegyedik életévét még nem töltötte be, a bíróság meghallgathatja. Azonban a korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek (aki a tizennegyedik életévét betöltötte) meghallgatása kötelező, és a szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés csak az egyetértésével hozható. A gyermeket maga a bíró is meghallgathatja, vagy pszichológus szakértőt vehet igénybe ehhez.