A házastársi vagyonközösség

Az új Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy ha a házastársak egy házassági vagyonjogi szerződésben eltérően nem rendelkeznek, közöttük a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, az ún. törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn.

blog illusztráció

A házastársi vagyonközösség rendszere a házastársak közötti szolidaritásra épít. Arra, hogy mindkét házasfél kiveszi a részét a házasságért, a családért való munkavégzésben, legyen az keresőtevékenység vagy a háztartásban, a gyermeknevelés terén végzett munka. Ebben a rendszerben a házasfelek szerzeményei a közös vagyont gyarapítják, függetlenül attól, hogy a házastársak együtt vagy külön szerezték. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, és a felek közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Azonban nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. Főszabály szerint a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. Különvagyon a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás is.

Léteznek érdekes átmenetek is. Az a különvagyonhoz tartozó tárgy (kivéve ingatlan), amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Vagy a különvagyonnak számító lakás bérbeadásából származó bevétel már közös vagyonnak számít, azaz a különvagyonnak a haszna a házassági életközösség fennállása alatt közös vagyon.

Az, hogy a házassági életközösség alatt nem merülnek fel a házastársak között vagyoni kérdések, távolról sem jelenti azt, hogy ezek nem vetődhetnek fel az életközösség megszűnésekor, illetve a házasság felbontásakor. Különös jelentősége van annak az időszaknak, amikor a házastársak között már megszűnt az életközösség, de a bontóperre még nem került sor.

A házasság megszűnésekor a közös vagyon fele-fele arányban kerül megosztásra, feltételezve azt, hogy a házastársak valóban képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően járultak hozzá a közös vagyon keletkezéséhez. A házastársi vagyonközösségek felbontásában a rendszerváltást követően alapvetően új helyzet állt elő. Míg korábban többnyire egy házról, lakásról, esetleg nyaralóról, autóról kellett dönteni a vagyonjogi vitákban, a bíróságok ma már komoly ingatlanvagyonok, drága ingóságok, cégekben szerzett tulajdonrészek, részvények felől rendelkeznek.

A házastársak jelenleg is köthetnek – akár a házasság előtt, akár a házasság fennállása alatt – házassági vagyonjogi szerződést, amely azt célozza, hogy a törvényben foglaltaktól, azaz a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően rendezzék a házassági életközösség idejére vagyoni viszonyaikat. Erről egy következő cikkemben fogok írni.

2021. február 28.

« vissza az előző oldalra